Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kultúrtörténeti szemelvények: 

Ezen az oldalon érdekességeket találsz a Kelet világából, ha  érdekelnek az összefüggések. Az oldal feltöltés alatt van. 

az oldal szerkesztője: Wollner Márta Sába 

Az òkor híres királynői

zenobia_queen_of_palmyra.jpg

 

Zenóbia- Zaynab: Palymira Királynője

A pálmyrai királyság a Selyemút és a Tömjénút találkozásánál elhelyezkedő virágzó kereskedőállam. A kr.u. 2. században a Pártus (Újperzsa) és a Római Birodalom határán állandó harcot vív fennmaradásáért.

Zenóbia/Zaynab uralomra lépésekor egy meggyengült államot örökölt, mely nem volt képes visszaverni a római inváziót, és felvenni a harcot a római légiók összehangolt támadásával. 

Zenóbia története Kleopátrához hasonló. Ő királyságának utolsó független uralkodója.  Királyságának elestekor Zenóbiát  diadalmenetben Rómába hurcolják, rabszolgaként. (Oktáviánus ezt a sorsot szánta korábban Kleopátrának is, de az egyiptomi királynő önkevézel vetett véget életének). 

Zenóbiát pompával vitték Rómába, mint gyönyörű ám  bukott királynőt.  Később gazdag római patríciusként római villában élte le életét. 

 

 

 Hatsepszut: Asszony a fáraók trónján 

 

 

Kleopátra: VII- Kleopátra a Ptolemeiosz dinasztiából

Az Ókor egyik leghíresebb nőalakja. A fáraó-kori Egyiptom utolsó független uralkodója. Uralkodásával, és az Áspis kígyó általi legendás halálával  zárul be a Fáraók korának évezredes története. 

cleopatra.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Semirámis :  

szemiramis-fuggokertje.jpg

Méd királylány, kit apja a béke és szövetség zálogaként ferjhez adott Nabukodonozor új-babiloni  uralkodóhoz, ahhoz az asszír királyhoz, ki lerombolta az első zsidó templomot, és a zsidókat a babiloni fogságba hurcolta.

Semiramisz  híresen szép királylány  szívét honvágy tépdeste, a lankás és zölt médeai (Anatólia) táj iránt. 

Férje, a zord asszír király szerette őt, és hogy honvágyát enyhítse megépítette számára az Ókor hét csodályának egyikét, a híres függő kerteket.

Ezek voltak Semiramisz függő kertjei, melynek legendáji máig misztikus varázslatként keringnek a Közel-Keleten.  

 

"Élt egyszer réges-régen - időszámításunk előtt feltehetően 600 évvel - egy Amüthisz nevű királylány. Apja a médek uralkodója volt, birodalma a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő szemkápráztató hegyvidéken helyezkedett el. Egy napon a lányt férjhez adták Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz, a két nemzet szövetsége érdekében. Így a pár hamarosan Mezopotámiába költözött. A sivatagos, kopár környezet elszomorította Amüthisz szívét. Nabukodonozor nem állhatta tétlenül a dolgot: hogy felvidítsa kedvesét, elhatározta, hogy odavarázsolja neki régi hazája egy darabkáját. Gyönyörű függőkertet építtetett, hogy megörvendeztesse a lányt. A lépcsőzetesen emelkedő teraszokra rózsát, gránátalmát, fügét, diót, mandulát és vízililiomot, és temérdek fát telepítettek, hogy minél jobban hasonlítson Amüthisz páratlan szépségű otthonára.
És hogy miért pont Szemirámiszról nevezték el a kertet? A hölgy mitikus személy; a monda szerint babilóniai királynő volt, kinek történetét Diodórosz és Hérodotosz is lejegyezte. Szemirámisz nem csak szépséges és okos, de talpraesett és harcedzett nő is volt. Hadjáratai során a meghódított területeken mesterséges magaslatokat, palotákat emeltetett, kerteket alakított ki, szökőkutakat építtetett. A legenda szerint Babilon városát is ő hozta létre. Végül szomorú sorsra jutott: saját fia tervezett ellene merényletet, és ő, hogy elkerülje a küzdelmet, galambbá változott, és elrepült. 

Maga a „függőkert” elnevezés valószínűleg a görög vagy latin terasz ill. balkon szavak félrefordításából ered. Beszámolók alapján következtethetünk a mesterséges, növényekkel befuttatott „hegy” kinézetére. Sztrabo görög filozófus és történész így ír róla: „A kert egymásra épülő árkádos teraszokból áll és szögletes pilléreken nyugszik. Építőanyaguk szárított tégla és aszfalt. A legfelső emelet lépcsőzetesen lejt, oldalában vízkiemelők működnek. A vizet az Eufráteszből emelik ki az erre a feladatra kijelölt emberek.” Ettől eltér Diodórosz leírása, aki szerint az öntözőrendszer egy boltozat alatt húzódott meg. A kétféle dokumentáció kevés dologban egyezett, ám néhány azonos információ alapján így is magunk elé varázsolhatjuk a kert képét. Ma úgy képzelik, az alapot egy négyszög adta, melynek területe a szintek számával fordított arányban csökkent. Boltozatok, oszlopok rengetegéből álltak az egyes épületrészek, belül pedig királyi termek helyezkedtek el. A szint első rétegét kőből rakták ki, erre jött az aszfalt, ezen egy szigetelésre szolgáló ólomlap feküdt, majd a vastag talajréteg következett. Több hasonló épületet is emeltek akkoriban, melyek például az ókori Perzsia területén többé-kevésbé romos állapotban, de még manapság is léteznek."

Hidvégi Brigi 2011-08-12 http://explorertravel.hu/cikkek/az-okori-vilag-7-csodaja-i-szemiramisz-fuggokertje

 

 

Sába királynője: Bilquis 

sabakiralynoje.jpg

 A sàbai királyság  legendás kiirálynőjének alakja évszázadok óta fogva tartja az kelet es a bibliai vilag rajongoinak  képzeletet. 

Vajon ki volt Sàba legendakkal övezett titokzatos királynője, a bibliai bölcs Salamon király kedvese, eés miert volt a Sabai kiralydag strategiailag fontos a Közel-Keleten? 

A kkirálynő alakját vizsgalva kimerült miert tartjak szszármazásukat különlegesnek az etióp keresztények.  

 

 

 

 

 

 

 

 

saba-kiralyoje.jpg
 
 

Képgaléria